Connect with us

Koszovó

HARADINAJ UTÁN KURTI(?): Új korszak kezdődik, az ellenzék veszi át a kormányzást Koszovóban

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

albin kurti
A cikk meghallgatása

A koszovói albánoknak elegük lett Ramush Haradinajból, aki a régi gárda öreg titánja. A hamarosan már csak volt miniszterelnök a kilencvenes években a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nyugat-koszovói vezetője volt. Haradinajt hol háborús bűnökkel vádolták meg, hol pedig felmentették, ezért hol miniszterelnök volt, hol meg nem volt miniszterelnök. Haradinaj a politikába is a háborús szemléletet vitte be: a Szerbiával szembeni 100%-os büntetővámok nagy harcosát tisztelhették benne a koszovói albánok. De a jelek szerint nem is annyira tisztelték, mint ahogy azt ő maga gondolta.

Új generáció

Két nagy vesztese van az október 6-án tartott koszovói választásoknak, az egyik a koszovói miniszterelnök, a másik a koszovói államfő.

A koszovói függetlenség kikiáltása óta először fordulhat elő, hogy Hashim Thaçi Koszovói Demokrata Pártja (PDK) kiszorul a hatalomból.

Az előrehozott parlamenti választásokon a két legnagyobb ellenzéki párt, a Vetëvendosje (Önrendelkezés) és a Koszovói Demokrata Liga (LDK), a voksok közel 26 és 25 százalékával szerezte meg az első, illetve a második helyet.

A Twitter-barát Koszovóban ezt követően kormány- és generációváltás lesz, várhatóan az első két helyezett alakít kormányt.

– Örökké hálás vagyok mindenkinek, aki a változásokra szavazott. Sokáig vártunk erre, de végül csak kivártuk

– üzente meg az említett közösségi portálon Albin Kurti, a Vetëvendosje vezetője.

A harmadik helyen a Koszovói Demokrata Párt áll a voksok 21,1 százalékával, de a koszovói elnök anyapártját Kurtiék aligha veszik be a kormányzásba.

Az viszont még nem biztos, hogy Ramush Haradinaj negyedik helyen végzett Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártját kihagyják, mert még velük is meglehet a kétharmad. Ami tudjuk, hogy mire jó, és kinek nem.

Stabil kormány kell

Az új koszovói kormánynak stabilnak kell lennie, ezért mindenképpen szükség van egy harmadik erőre.

Például arra az esetre, ha létrejön a megállapodás Szerbiával, mert ahhoz szinte biztosan alkotmányt kell módosítani. Meg egy másik esetre is, de arról majd később lesz szó.

Azt viszont már most megállapíthatjuk, hogy Hashim Thaçi is ismeri a Twittert.

– Arra számítok, hogy az új kormány hamarosan megalakul. Koszovónak sok a teendője az euroatlanti úton

– üzente meg a “twitteres” és egyéb követőinek a koszovói elnök.

Hashim Thaçi lehet, hogy a szíve mélyén nem örül annak, hogy az ellenzék nyerte a választásokat, mert ezáltal gyengülnek az ő pozíciói is.

Nem csak otthon, hanem a Szerbiával felújítandó tárgyalásokon is, mert amit ő elér, vagy éppen nem ér el, azt az ellenzéki többségű parlamentnek kell jóváhagynia.

A könnygáz hatása a politikára

A Vetëvendosje korábban azzal szerzett magának kétes vagy kevésbé kétes hírnevet, hogy szavazás helyett könnygázgránátokkal foglalt állást a koszovói parlamentben.

Az ultranacionalista koszovói párt többször is így akadályozta a képviselőház munkáját, például a Montenegróval kötött határegyezmény ratifikálásakor.

Kérdés, hogy a politikai ellenfelek úgy gondolják-e, hogy a “kölcsöngránát visszajár”, és élnek-e majd hasonló eszközökkel?

A Vetëvendosje, vagyis az Önrendelkezés 2005-ben alakult, 2010-ben került be a koszovói parlamentbe, körülbelül feleakkora támogatással, mint most.

2017-ben ugyan már a legerősebb párt volt, de egyedül nem volt képes kormányt alakítani, mert a most megbukott koalíció tagjai összefogtak ellene.

A szociáldemokrata (?) eszméket valló, valamint a Koszovó és Albánia egyesítéséért küzdő párt most alakíthat először kormányt Pristinában.

A Nagy- Albánia

Albin Kurti a választások előtt kijelentette, hogy visszavonja a Szerbiával szemben elrendelt vámokat, de erre szerinte csak reciprocitás alapján kerülhet sor.

A koszovói miniszterelnöki poszt várományosa ugyanakkor háborús kártérítést követel a szerbektől.

– Visszavonjuk a vámokat a reciprocitás elve alapján. Belgrádnak viszont el kell fogadnia mindazokat a dokumentumokat, amelyeken a Koszovói Köztársaság léte nyugszik

– nyilatkozta Kurti.

Ez alig különbözik az eddigi miniszterelnök, Ramush Haradinaj álláspontjától, amely szerint csak akkor vonják vissza a vámokat, és folytatják a tárgyalásokat Szerbiával, ha az elismeri Koszovó függetlenségét.

Kurti diplomáciai értelemben kicsit jobban becsomagolta a mondandóját.

A győztes Vetëvendosje vezetője azt is kilátásba helyezte, hogy már az első héten folytatják a tárgyalásokat Szerbiával, amint kormánya megalakul.

Volt azonban egy ennél sokkal meredekebb választási ígéret is.

Albin Kurti ugyanis úgy nyilatkozott, hogy ha győz, akkor népszavazást írnak ki Koszovó és Albánia egyesüléséről, amit viszont a koszovói alkotmány nem tesz lehetővé.

És most derül ki igazán, hogy mire lehet még jó a kétharmad.

– A népszavazás egyelőre nem engedélyezett, és én tiszteletben tartom az alkotmányt egészen addig a napig, amíg nem tudjuk békésen és demokratikusan megváltoztatni. De ez várhatóan hamarosan nem történik meg.

Ne feledjük el, hogy Kurti ezt még a választások előtt mondta. Lehet, hogy már most más idősíkokban gondolkodik.

Fotó: Vetëvendosje

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava