Connect with us

Bosznia

EXODUS ÚJRATÖLTVE: Egy egész ország tűnt el a Balkánról

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

exodus balkans 2
Olvasási idő: 6 perc

Egy nappal a BALK-ban megjelent cikket követően a belgrádi Blic is foglakozott az Európán belüli migrációval, ami erőteljesen érinti az egész régiót. A belgrádi napilap írása szerint a Balkánról 1990 óta 8,6 millió ember vándorolt el, vagyis több ember tűnt el, mint Szerbia lakossága. Aligha tévedtünk azzal a megállapításával, amely szerint „ma már nem az a baj, hogy kevés gyerek születik, hanem az, hogy szinte mindenki elhagyja a közép-európai és a balkáni országokat, aki húsz vagy harminc évvel ezelőtt megszületett.” A Blic cikke alátámasztja és kiegészíti, amit a BALK írt.

A berlini fal szerepe

A belgrádi lap már a cikke elején megállapítja, hogy az utóbbi három évtizedben a jobb élet reményében 8 655 000 ember hagyta el a tíz balkáni országot, amelyek közé sorolja Romániát és Magyarországot is, habár ezek az országok földrajzi értelemben nem tartoznak a Balkánhoz.

A Blic ehhez a számhoz a nemzetközi szervezetek és a nemzeti statisztikai hivatalok adatainak elemzése alapján jutott.

Kiinduló pontként a berlini fal 1989-ben történt ledöntését jelölte meg, hiszen ez az esemény nyitotta meg az utat a keleti munkaerő beáramlása előtt a nyugati országokba, mindenekelőtt Németországba.

Ez a folyamat a mai napig tart.

Az Európai Unió legerősebb tagállamai, mindenekelőtt Németország, a munkaerő iránti éhségét a Nyugat-Balkán térségéből érkező emberek beszippantásával igyekszik enyhíteni.

A balkáni pusztaság

Egészében nézve a balkáni térségben 11 millió emberrel kevesebb él, mint három évtizeddel ezelőtt.

Ez őrületes szám.

A csökkenést azonban nem csak az elvándorlás okozza, hanem más demográfiai jelenségek is, mint például a halálozás vagy a kisebb születési arány.

De az egyértelmű, hogy a Balkán nem kihal, hanem kiürül.

A balkáni térségben csak két olyan állam van, amelynek nem csökkent, hanem növekedett a lélekszáma, mert a többi országból elvándorlók egy része ott telepedett le.

Szerbia: mínusz egymillió

A számos bizonytalansági tényező és az országot sújtó szankciók hatására a kilencvenes években több, mint félmillió ember hagyta el Szerbiát.

A szerbiai statisztikai hivatal szerint abban az időben 202 ezer szerb állampolgár rendelkezett külföldi munkavállalói engedéllyel. A többiek másként oldották meg a kérdést.

Slobodan Milošević volt szerb elnök 2000. október 5-én bekövetkezett bukását követően még többen távoztak, akik nem az ország újjáépítésében látták a jövőt.

Az EBESZ adatai szerint az országot újabb 654 ezer ember hagyta el, ami azt jelenti, hogy

az új szerb állam nem tudta megtartani a saját állampolgárainak egy részét.

A legtöbb szerb, mintegy 200 ezer Németországa, 60 ezer Ausztriába és 29 ezer Szlovéniába emigrált, de jelentős az Egyesült Államokba és Kanadába kivándorolt szerbek száma is.

Magyarország is előkelő helyen szerepel ezen a listán, miután az ország 2004-es csatlakozását követően vonzóvá vált a szerb állampolgárok – nem feltétlenül a szerbek – számára.

A számokat az sem javította, hogy a háborús években mintegy félmillió szerb menekült az anyaországba.

Szerbiának összesen 1 154 000 személlyel csökkent a lakossága az utóbbi három évtizedben.

Horvátország: százezrek mentek el

A horvát sajtóban megjelenő adatok szerint Horvátország a kétezres években 204 ezer embert vesztett, a kilencvenes években pedig mintegy 100 ezer ember keresett menedéket vagy kezdett új életet külföldön

Ez összesen legalább 300 ezer ember.

Ez sokszorosa a háborús veszteségnek, amelyet az ország a kilencvenes években elszenvedett.

A Németországba kivándorolt horvát gazdasági migránsok száma 250 ezer körül van, Ausztriába több mint 100 ezren mentek át.

Horvátországnak jelenleg 623 ezerrel kevesebb lakosa van, mint a kilencvenes évek elején, amihez hozzájárult „a szerbek elmenekülése” is.

Bosznia-Hercegovina: a bosnyákok fele távozott

Az uniós statisztikák alapján a nem uniós országokból származó bevándorlók között

a bosnyákok a hetedik helyen vannak.

Az EU-ban 956 ezer bosnyák él, ebből többségük Németországban, német médiajelentések szerint számuk 373 ezer körül van. Ausztriába körülbelül 150 ezer bosnyák emigrált, de ugyanennyien vannak a tenger túlon, az Egyesült Államokban.

Csak az utóbbi öt évben 173 ezer személy hagyta el Bosznia-Hercegovinát.

Az országban jelenleg egy millióval kevesebb ember él, mint a kilencvenes évek legelején.

A csökkenéshez hozzájárul a háborús vérontás, és a háború által kiváltott elvándorlás is.

Montenegró: ők is külföldre vágynak

Montenegrói demográfusok szerint a függetlenség 2006-os elnyerése óta mintegy 145 ezer ember távozott az országból, és

ez a szám folyamatosan növekszik.

A legtöbben, mintegy 39 ezer ember Szerbiába költözött, 30 ezren az Egyesült Államokba vándoroltak ki, körülbelül ugyanennyien Argentínában keresik a boldogulást. Németországban viszonylag kevesen, körülbelül 7 ezren találtak új hazát maguknak.

Az elvándorlók egy része megőrizte állampolgárságát, így ők még hazai állampolgárként kerülnek bele az otthoni statisztikákba.

Koszovó: mennek ők is

A koszovói belügyminisztérium közlése szerint az országból átlagban évente 35 ezer ember költözik el. Ebbe beleértik a legális és az illegális migrációt.

A távozók száma 2016-ig növekedett, azt követően azonban jelentős visszaesés tapasztalható. A legrosszabb év 2015 volt, amikor 75 ezer koszovói állampolgár hagyta el hazáját.

Ez a szám mostanra évi 12 ezerre esett vissza.

Az utóbbi időben már a legális migráció – a családegyesítés vagy a házasság – játssza a főszerepet.

A koszovói állampolgárok is általában az Európai Unióba tartanak, de célpontnak számít Svájc, az Egyesült Államok és Kanada is.

Albánia: ami kevésbé látszik

Szerbiához hasonlóan Albániát is mintegy egymillió ember hagyta el,

de ez kevésbé derül ki a statisztikákból a nagyobb természetes népszaporulat miatt.

Albániában a kilencvenes években majdnem 3,3 millió ember élt, legutóbb azonban már 2 millióan sem voltak.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Visszafogott becslések szerint az országból az utóbbi három évtizedben 700 ezer ember költözött el, de migrációs szakértők szerint ez a szám elérheti az egymilliót is.

Albániából a legtöbben Olaszországba és Görögországba mentek, bár Görögországból egy részük visszatért a válság idején.

Macedónia: a harmadik Albánia

Macedónia – akinek úgy tetszik, annak Észak-Macedónia – az egyik ország, ahol a nagy elvándorlás ellenére növekedett a lakosság száma, amely 78 ezerrel nagyobb, mint három évtizeddel ezelőtt.

Pedig az országot mintegy félmillió macedón hagyta el. Hivatalos adatok nincsenek, de becslések szerint a kivándorló macedónok száma 450 ezer és 630 ezer között lehet.

A legtöbb macedón Olaszországba, Svájcba, Németországba és az Egyesült Államokba emigrált. De ennek ellenére növekedett a lakosság száma.

Ez a macedóniai albánok nagyobb szaporulatának, és a koszovói albánok betelepedésének köszönhető.

Vagyis ha a macedónok nem vigyáznak, akkor az albán anyaállam és Koszovó után Macedónia lehet a harmadik Albánia.

Ha a macedón jobboldal szemszögéből tekintünk a kérdésre, akkor Macedónia a népvándorlás egyik szomorú nyertese.

Szlovénia: a másik nyertes

Az interneten hozzáférhető adatok szerint Szlovénia lakossága 60 ezerrel nőtt 1990-hez képest.

Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a többi balkáni országból sokan mennek oda dolgozni, hiszen

Szlovéniát már a volt Jugoszlávia, vagyis az egységes délszláv idején is Kis-Ausztriának nevezték.

A növekedés lehet akár nagyobb is, mert a horvátok, szerbek, bosnyákok és macedónok gyakran dolgoznak feketén Szlovéniában, ezért a statisztikák számára láthatatlanok.

A szlovénok közül kevesen emigrálnak, de akik még is erre adják a fejüket, azok Németországba, Ausztriába, Svájcba, Nagy-Britanniába vagy Olaszországba költöznek ki.

Bulgária: a tövises út

Az Eurostat adatai szerint Bulgráiát az utóbbi években több mint félmillió ember hagyta el.

A migráció azt követően ugrott meg, hogy az ország 2007-ben belépett az Európai Unióba.
Ezt követően körülbelül 337 ezer ember indult szerencsét próbálni Németországba. A második helyen Nagy-Britannia van 69 ezer fővel.

Ezek után nem csoda, hogy Bulgáriában 1,7 millió emberrel kevesebb él, mint harminc évvel ezelőtt.

Magyarország és Románia

A belgrádi Blic összefoglalója szerint az elmúlt harminc évben Magyarországot több mint félmillió ember hagyta el. Az utóbbi években a veszteség eléri az évi 65 ezres szintet, 2015-ben 99 ezer ember indult külföldre.

A nemzetközi szervezetek szerint Nagy-Britanniába 250 ezer, Németországba 200 ezer, Ausztriába pedig 80 ezer magyar távozott, de a magyaroktól nem idegen Hollandia, Írország, Spanyolország, Olaszország, Svédország és Franciaország sem.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

A statisztikák szerint az utóbbi három évtizedben 729.270 magyar költözött el az országból.

A határok megnyitásának legnagyobb vesztese azonban minden kétséget kizáróan Románia, ahonnan a berlini fal leomlása óta 3,3 millió ember lépett le.

Az ország lakossága 1990-ben még 23,5 millió volt, 2017-ben azonban már csak 19,2 millió.

Ez magyarán azt jelenti, hogy Romániát az utóbbi időben naponta 640 ember hagyja el, óránként pedig 24, vagyis minden második percben távozik valaki.

Van-e egyensúly?

Ez az áttekintés jól érzékelteti, hogy mekkora veszélyt jelent Közép-Európa és a Balkán számára a belső európai migráció, amit nem lehet a születések számának növelésével egyensúlyba hozni.

Magyarországon évente már kevesebb, mint 90 ezer gyerek születik, 2015-ben viszont – mint már láttuk – 99 ezer ember hagyta el az országot.

Egy kivonás után kiderül, hogy a szülések száma legfeljebb csak az elvándorlók számát pótolja,

az elhalálozottak száma a nettó veszteség.

De ki fog itt családot alapítani és gyereket szülni, ha a fiatalok többsége elmegy?




Bosznia

A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

USA-szankciók
Az Egyesült Államok "megszankcionált" három bosznia-hercegovinai állampolgárt, köztük a volt titkosszolgálati vezetőt is, aki korábban elvileg a pajtásuk volt (Forrás: amerikai pénzügyminisztérium)
Olvasási idő: 7 perc

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.

Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását

Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.

A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.

Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.

Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.

Büntetik a korábbi partnerüket

A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.

Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

USA-szankció

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.

Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.

A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.

Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.

Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában

A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

USA-szankció

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović

Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.

A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.

A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.

Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.

Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.

Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.

Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.

A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.

Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.

Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.

A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.

Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.

Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat

Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.

Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.

Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.

Az SDA védelmébe vette

Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.

Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.

Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.

A bosnyák Tito is szankciós listára került

A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

USA-szankciók

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)

A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.

Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.

Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.

A kishalakat is büntetni fogják

Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.

Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.

A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

USA-szankciók

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)

Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.

Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.

Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.

Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: