ALBÁN HATALMI HARC: Szkander bégtől a demokratikus szkanderezésig

Edi Rama szeretne az az ember lenni, aki bevezeti országát az Európai Unióba, vagy legalábbis elindítja Albániát ezen az úton. Az Európai Unióban sokan belefáradtak a bővítésbe, és a növekvő populista és euro-szkeptikus hangulat közepette óvatosan fogadják az új potenciális tagokat. Az albán miniszterelnökre otthon is nehéz napok várnak, az ellenzék ugyanis azzal vádolja kormányát, hogy a szervezett bűnözéssel kokettál.

“Albániának végre lehetősége van arra, hogy a történelmi átokoktól megszabadulva a biztonsági zónába helyezze át magát.” Így tekint a múltra és a jövőre Edi Rama, albán miniszterelnök, akinek édesapja szobrászként jó sok emlékművet állított a paranoiás Enver Hoxha kommunista diktátornak szerte Albániában. Ramának is vannak művészi hajlamai, most éppen a fényes jövőt szeretné megfesteni Albánia számára, amihez az elismerés nem a párizsi galériákból, hanem a brüsszeli bizottságtól érkezett a minap.

A leginkább Európa-barát muszlimok

“Európában mi voltunk Észak- Korea. Elszigetelődtünk a nyugattól, elszigetelődtünk a kelettől. Albániában a legkegyetlenebb rezsim volt uralmon. Ezért folytatunk most Amerika-barát, NATO-barát, és Európa-barát politikát” – nyilatkozta egy interjúban Edi Rama. Az albán miniszterelnök hozzátette, hogy az ország lakosságának 95%-a bízik abban, hogy az uniós tagság előnyös Albánia számára.

Az albán Tony Blair

Májusban az Európai Bizottság Albániáról szóló országjelentésében zöldre állította a lámpát Albánia uniós csatlakozása előtt, a végső döntést azonban az uniós vezetőknek kell meghozniuk. De vagy meghozzák, vagy nem.

– Edi Rama számára két személy jelent igazi inspirációt, az egyik Szkander bég, a másik pedig Tony Blair, bár az utóbbit még senki sem látta lovon, kivont karddal Albánia védelmére kelni.

Pedig az nem kis dolog lenne!

Ahogy nem kis dolog az sem, hogy Edi Rama – aki már nem tudhatja Tony Blairt az oldalán – az Albániában uralkodó politikai bizonytalanság közepette nagyot homorítson, és meggyőzze az uniós vezetőket arról, hogy Albánia megérett Európára.

– Az albán miniszterelnök azonban bízik Angela Merkelben is, elvégre ő is egy kommunista országban nevelkedett. Neki pedig szokott befolyása lenni uniós kérdésekben.

Az albán miniszterelnök több mindennel is érvelhet, amivel a számára és Albánia számára kedvező irányba terelheti az uniós vezetők véleményét. A félelemkeltésnél nincs jobb ostor! Ezért Edi Rama arra emlékeztetheti az uniós döntéshozókat, hogy Oroszország, Kína vagy netalán az Iszlám Állam töltheti ki az űrt, ha az Európai Unió nem használja ki a “kínálkozó helyzetet”, hogy csont nélkül felvegye Európát.

Egy másik barát

Az albán miniszterelnök természetesen nem csak Európára számíthat, hanem az Egyesült Államokra is. Elvégre az albánok nem csak Európa, hanem Amerika barátai is. Ebből pedig az következik, hogy

-a semlegességgel soha sem vádolható USA Albánia, azon belül pedig Edi Rama segítségére siet.

És bármilyen hihetetlen ez már meg is történt.

Matthew Palmer, amerikai helyettes államtitkár már megüzente, hogy az Egyesült Államok kit támogat Albániában. És kit lát szívesen Amerikában. Palmer azzal fenyegette meg az albániai ellenzéki vezetőket, hogy nem kapnak beutazási engedélyt az Egyesült Államokba, ha otthon akadályozzák a demokratikus folyamatokat. Ezt az üzenetet pedig nem lehet félreérteni.

Hatalmi harc

Az amerikaiak tehát odakacsintottak Edi Ramanak, aki most Ilir Meta ellen indít visszahívási eljárást. Az államfő azzal vívta ki Edi Rama haragját, hogy az ellenzéki tüntetések miatt eltörölte a június 30-ra tervezett önkormányzati választásokat, mert szerinte a kialakult politikai helyzet nem tenné lehetővé a tisztességes, szabad és demokratikus szavazást. Ilir Meta ezzel Edi Rama és az amerikaiak szerint főbenjáró bűnt követett el a demokrácia ellen. Az albán miniszterelnök úgy véli, hogy az államfő elvesztette a jogát ahhoz, hogy hivatalában maradjon.

Füstbombák

A Rama és a Meta közötti hatalmi harc évekre vezethető vissza. A 2017-es választásokat fölényesen nyerte Edi Rama Szocialista Pártja, a miniszterelnököt pedig támogatta a Szocialista Mozgalom az Integrációért nevű másik baloldali párt is. Ezt a pártot történetesen Ilir Meta alapította. Meta azonban kilépett a koalícióból, és ellenzékbe vonult, Meta személyében tehát ellenzéki elnöke van Albániának. Még.

Albániában a bosszúnak más jelentése van, mint sok európai országban. Edi Rama az “albán impeachmenttel demokratikus bosszút állhat” azért, hogy az ellenzék – amelyhez Ilir Meta is tartozik – a lemondását követelte. A kormány távozása persze, a parlamenti választások kiírását vonta volna maga után, ami ugyancsak egy demokratikus aktus. Persze, a demokráciában csak az üljön le szkanderezni, akivel az erő van.