Koszovó
SZERBIAI ZÖLD: Erdésznek csapott fel a szerb miniszterelnök
Szerbiában is van Erdély, csak azt Šumadijának hívják. És Szerbiában is irtják az erdőket: 2018-ban Šumadijában 3%-kal növekedett az erdőirtás mértéke, Belgrád környékén viszont nem kevesebb, mint 19%-kal. Egy kis ferdítéssel erre a civilizációs átokra más magyarázatot is kereshetünk, kulturális kontexusban ugyanis a szerbek lenézik az “erdőből szabadult embereket”, és ezért nem csoda, hogy a “belgrádi urbánus civilizáció” a fák életére tör.
Az erdészkedésnek most a politikai vetülete került előtérbe, a szerb miniszterelnök ugyanis elnyilatkozta magát. Ana Brnabić úgy fogalmazott, hogy a koszovói vezetők esetében a szerbeknek szó szerint olyan emberekkel van dolguk, akik az erdőkből jöttek elő, ők képviselik Prištinát. A szerb kormányfő ezt azzal fejelte meg, hogy az erdőbő szaladt albán vezetők valójában Hágát járt terroristák, és csak azért nem ítéltek el őket, mert minden tanút megöltek”.
A nyilatkozat számtalan reakciót váltott ki a Balkánon, és a világnak azon a részén, ahol valamilyen oknál fogva foglalkoznak ezzel a térséggel. Először a prištinai politikusok szólaltak meg, például Behgjet Pacolli külügyminiszter, aki azzal fenyegetőzött, hogy megtiltja a belépést Koszovóba Ana Brnabić számára, mivel a szerb miniszterelnök elszólása nem más, mint egy rasszista kommentár. A koszovói (albán) elnök úgy vélte, hogy a szerb miniszterelnök nyilatkozata a “koszovói polgárok elleni kórós gyűlölet bizonyítéka a szerb rezsim részéről”. Hashim Thaçi ezért elvárja, hogy az Európai Unió határolódjon el Ana Brnabićtól, és ítélje el a nyilatkozatát.
A szlovén származású uniós külügyi szóvivő – aki néhány nappal ezelőtt elég kétértelműen fogalmazott a koszovói különleges rendőrség észak-koszovói akciója során, és aki bizonyára érti a balkáni “emtimológiai csíziót” – ezúttal is általánosságban, de mégis jóval egyértelműbben fogalmazott. Maja Kocijančič azt mondta, hogy “minden sértő retorika, amely konfliktusokhoz és megosztottsághoz vezet, az együttműködés és a megbékélés ellen irányul.”
Ana Brnabić közben a luxemburgi miniszterelnökkel parádézott Belgrádban, majd közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Szerbia nem válaszol a Prištinából érkező provokációkra, mert ha válaszolna, akkor veszélybe sodorná a békét és a stabilitást a régióban. Hozzátette, hogy akár halottnak is tekinthető a Szerbia és Koszovó között 2013-ban aláírt Brüsszeli egyezmény, hiszen ha Priština nem tartja be, akkor “a szerződés valójában már nem létezik”.
A szerb miniszterelnök nem véletlenül tévedt be a “kellemetlen politikai nyilatkozatok erdejébe”. Várható volt egy ilyen, vagy ehhez hasonló megnyilvánulás, hiszen az Európai Unió és a világ nem ítélte el a koszovói albán rendőrök észak-koszovói kiruccanását, ráadásul kimaradtak a dicsérő szavak az Európai Bizottság Szerbiáról szóló országjelentéséből is.
Az Európai Bizottság országjelentésében Szerbia esetében előrehaladást észlelt ugyan a gazdaságban és a regionális együttműködésben, de kritikus pontként határozta meg az igazságszolgáltatást, a korrupciót és a médiát. Ana Brnabić véleménye szerint a jelentés bizonyos részei nem objektívek, különösen ami a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, a parlamenti munkát, az ellenzéki tiltakozásokat és a civil társadalommal való együttműködést illeti.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Dodik tagadja a srebrenicai népirtást, Vučić pedig küzd a boszniai szerb álláspontért
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A jelek szerint Szerbia nemcsak Ukrajnának, hanem Izraelnek is szállít fegyvert 🇮🇱🤝🇷🇸
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarország nem támogatja Koszovó ET-tagságát, sem a Srebrenicáról szóló ENSZ-határozatot
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Csapást mérhet-e a szerb Panda a kínai elektromos autókra?